Nyáry Krisztián a magyar Nobel-díjasokkal kapcsolatos szomorú összefüggésre világított rá
Hétfőn Karikó Katalin, kedden pedig Krausz Ferenc kapott kutatótársaival együtt Nobel-díjat.
Hétfőn Karikó Katalin, kedden pedig Krausz Ferenc kapott kutatótársaival együtt Nobel-díjat.
Már korábban is számos elismerést szerzett Krausz Ferenc, aki már évtizedek óta dolgozik a fizika területén: egyebek mellett az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, még a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc – Az elektronok lesifotósa címmel készült rövid portrévideó az idei fizikai Nobel-díjat két társával kiérdemlő magyar születésű, Németországban dolgozó tudósról. Az ember mellett a tudomány is előtérbe kerül, a film bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos fizika felfedezései.
Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem kutatója, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra a Thomson Reuters szerint, amely minden évben megpróbálja előre jelezni a Nobel-díjasokat. A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.
Világszínvonalú tripla lézerközpont épülhet az unión belül: Szeged-Prága-Bukarest egyaránt befogad egy-egy kutatóbázist, amelyek összehangolva, a feladatokat megosztva üzemelnek. Csehország és Románia jócskán előbbre tart, pályázatukat már tavaly elkészítették, a magyarnak még csak most állnak neki, pedig az idő vészesen fogy. A hvg.hu utánajárt, vajon a kormány miért hozta meg ilyen későn a döntést, miért kerültünk lépéshátrányba.